Gondoltunk egy nagyot: mivel annyi olyan fogalom van az ingatlanpiac világában, amely elsőre idegennek – sőt esetenként akár ijesztőnek is – tűnhet, összegyűjtjük nektek egy cikksorozatban, hogy mi mit jelent. Mindezt ábécé-sorrendben és lényegre törően, hogy könnyedén tudjatok cikázni a számotokra fontos definíciók között. Ahol tudjuk, igyekszünk színesíteni is a tartalmakat: tudtátok például, hogy a nettó alapterületet a padlótól 90 cm-es magasságtól kell mérni – vajon azért, mert a kitalálója nem szeretett volna a földig lehajolni…?
Ez nem más, mint az ingatlan telken belüli elhelyezésének módja. Ezt többféle módon lehet kivitelezni: szabadon vagy oldalhatáron állóan, ikresítve (azaz közös oldalhatáron csatlakoztatva), zártsorúan és csoportosan.
Ez mindig az adott építési övezettől és a helyi rendezési tervtől függ, de általában 10-30% között szokott lenni. A környező terepszinthez mérve 1 méternél magasabb épületrészek bruttó alapterületét jelenti – ami néha komoly fejtörést okoz, ezért szoktak például 0,98 méter magas teraszokat építeni, mintegy „kiskapu” gyanánt.
Ez – értelemszerűen – a település közigazgatási területének a beépített és a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Ezzel szemben a beépítésre nem szánt terület pedig a település közigazgatási területének azon részeit foglalja magában, mint például a zöldterületi, a közlekedési, az erdőművelési és a mezőgazdasági részek.
Már a neve is árulkodó (főleg, ha már ismerjük a fentebb kifejtett „bruttó alapterület” fogalmát): a bruttó összes terület az épület szintenként meghatározott területeinek összességét jelenti – a falakat is beleszámolva.
Ez a definíció a legtöbbször egy társasházi öröklakás esetében kerül elő, amikor egy adott közösségben található ingatlanrész adás-vételekor a közösségi többi tulajdonosának van elővásárlási joga. Ezt a társasház alapító okirata szabályozza – ha abban nincs benne ilyesmi, akkor természetesen nem illeti meg a lakókat ez a jog.
Ez nem kötelező, csupán egy lehetőség. Az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt lehet igényelni abból a célból, hogy tisztázhassuk előzetesen a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, természetvédelmi, életvédelmi és műszaki követelményeket.
Ahogy a neve is mutatja, ez szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessünk egy építkezést. Az építési munkához ezen felül szükségesek a jóváhagyott tervek és egyéb okiratok, valamint esetenként a műszaki megvalósítási tervek is.
Ennek meghatározásánál a függőleges teherhordó-szerkezetek a mérvadók, ami alapján két fő kategóriába soroljuk az épületeket: megkülönböztetjük a tömör falas tartószerkezeti rendszerhez tartozó épületeket (például hagyományos, blokkos, paneles) és a vázas tartószerkezeti rendszerhez tartozó épületeket (például fa, acél vasbetonvázas).
Az a belterületi telek, amelynek legalább 15%-a beépíthető, és lakóházat lehet rá építeni. Ehhez feltétel, hogy a telek beépítésre szánt területen feküdjön, az építési szabályoknak megfelelően legyen kialakítva, gépjárművel megközelíthető legyen és ezzel az úttal legalább 3 méteren legyen határos
Az Ingatlanpiaci kisokos első részébe ennyi fogalom tisztázását szántuk – persze mindegyikről ódákat tudnánk még zengeni, így ha esetleg valamelyik nem lenne teljesen világos, kérdezzetek róla nyugodtan. Hamarosan érkezünk a sorozat többi részével is, érdemes lesz őket átfutni! Ha pedig bármilyen jellegű szakmai kérdésetek felmerülne, keressetek minket bátran.
