Jelentjük, az ingatlanpiaccal kapcsolatos fogalomdömping végére értünk: ha átfutod ezzel a mostani cikkünkkel együtt az előző kettőt is (ezt és ezt), akkor igazi „feketeöves” leszel az ingatlanos definíciók terén. A jó hír, hogy ABC-sorrendben van az összes, így nem kell sokat böngészned, ha egy konkrét tételre vagy kíváncsi.
Ingatlanpiaci alapfogalmak: „K” betűs definíciók
Ez társasházak esetén lehet esetleg érdekes, ugyanis magában foglalja, hogy az egyes helyiségek (például parkolók, tárolók) használatára mely lakó jogosult.
Többször hallani ingatlanok kapcsán az „összkomfortos” kifejezést – viszont a tisztánlátás végett nem árt, ha tudjátok, mit is takarnak tulajdonképpen az egyes komfortfokozatok.
Ez a fogalom elég beszédes: azt az állapotot jelöli, amikor egy ingatlan tulajdonjoga több személyt illet meg, meghatározott hányadok szerint. Ezek a tulajdoni hányadok természetesen lehetnek eltérőek is – a tulajdonostársakat az ingatlan hasznai és kötelezettségei is a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg.
A loft ingatlanrend története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza, ekkor indult Angliából. Ezek a lakások olyan minimalista lakások, melyek korábban gyárak, raktárak vagy üzemek voltak – ebből adódóan általában óriási egybefüggő terek találhatók ezekben az indusztriális stílusú otthonokban, hatalmas ablakokkal.
Biztos sokan találkoztatok már több loggia látványával is: ezek azok az erkély jellegű elemek, amelyek nem ugranak ki a fal síkjából, az épület homlokzatához képest befelé helyezkednek el. Általában oldalt zártak, fedettek.
A manzárd tulajdonképpen egy tetőtípus, amely jóval nagyobb teret hoz létre a padláson, mint a hagyományos tetők, így könnyebben lehet ezt a teret (akár a teljes alapterületét) otthonná alakítani. Mielőtt azonban manzárdtető építésére adnád a fejed, mindenképp érdeklődj a helyi építési szabályzatról, ugyanis egyes településeken nem engedélyezik azt! További érdekesség, hogy a manzárdtető ötlete a Louvre építészének pattant ki a fejéből.
Az ilyen területek mentesülnek a termőföld védelméről szóló törvény alól, ami azt jelenti, hogy nem kell rajtuk az adott művelési ágnak megfelelő termelést végezni (és nem kell feltétlenül megakadályozni a gyomnövények terjedését sem). Ezekre a területekre más beépíthetőségi szabályok vonatkoznak, így értékük – elhelyezkedésük függvényében – akár a többszörösére is nőhet.
Ez egyfajta területmértékegység: négy szögöl. 1 nöl 3,6 négyzetméternek felel meg.
Egy nyeles telket úgy kell elképzelni, hogy a telek érdemi része az utcáról egy vékony „nyúlványon” keresztül közelíthető meg, ez a „nyél” szolgálja a bejáratot. Egyes településeken nem engedélyezik ilyen telkek létrehozását – ezekben az esetekben a nyelet ún. szolgalmi útként kell leválasztani.
Az OTÉK nem más, mint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények kifejezés mozaikszava. Fejezeteiben a településrendezés szabályai, követelményei, rendelkezései találhatók a települések léptékétől kezdve egészen az épületszerkezetekig bezárólag.
Ez a besorolás azt mutatja meg, egy adott földterület milyen mértékben építhető be (ideértve többek között az építménymagasságot és a zöldterületi mutatót is). A besorolás szerint léteznek…
Nevét onnan kapta, hogy egy ilyen házban egyáltalán nincs szükség se aktív fűtésre, se aktív hűtésre. Így gyakorlatilag 80, vagy akár 100% energiát is megtakaríthatnak a lakók itt a hagyományos épületekhez képest. A megtakarítás, példának okáért (a napelemek használatán és a nagy hatékonyságú hőszigetelésen túl), olyan módon történik, hogy a ház a fűtést passzív forrásokból nyeri: a lakók mindennapi tevékenységéből (sütés-főzés, zuhanyzás) vagy a hőszivattyúkból érkező, természetesen előmelegített friss levegőből.
A penthouse lakások mindig a legfelső emeleten találhatók, és definíció szerint minimum 4 emeletnek kell alattuk lennie. Alapterületük minimum 100 négyzetméter, melyhez egy minimum feleekkora erkély társul, amely legalább 3 égtáj felé nyitott, panorámás. Ha a szigorú értelemben vesszük, hazánkban meglehetősen kevés valódi penthouse lakás van – olyan viszont, ami ilyesmi lakásra hajaz, már annál több.
Figyelem, ez a lakástípus nem keverendő össze a garzonnal (melyről előző cikkünkben írtunk is)! A stúdiólakások általában nagyobb alapterülettel rendelkeznek és egylégterűek – olyannyira, hogy esetenként még a fürdő sincs különválasztva az összes többi helyiségtől.
Ez a mutató adja meg, hogy adott telek esetében a maximális számú szintek összes bruttó területe hogyan aránylik a telek komplett területéhez.
Ahogy a vállalatok életében, a társasházak világában is fontos szerepet játszik az SZMSZ, vagyis a Szervezeti Működési Szabályzat, mely a társasházak működését hivatott koordinálni.
Mielőtt esetleg azt gondolnátok, ez a definíció önmagától értetődő, le kell szögeznünk, hogy van néhány szabály, amelynek bizony meg kell felelnie egy helyiségnek ahhoz, hogy szobának lehessen azt nevezni.
Egyrészt minimum 8 négyzetméter alapterületűnek kell lennie minimum 190 cm-es belmagassággal; melegpadlóval kell rendelkeznie, fűthetőnek kell lennie, ablakának közterületre/udvarra/kertre/folyosóra kell nyílnia, külső határoló falának minimum 25 cm-es vastagságúnak kell lennie, illetve legalább 1 db 2 méteres egybefüggő falfelülettel is kell rendelkeznie. Nos, ilyen egy valódi szoba a „tankönyv szerint”!
Ez a lakás az alagsor- vagy pincelakás, mely padlójának egésze a talaj szintje alatt van. Sokszor akár 30-50%-kal olcsóbban is meg tudjátok őket vásárolni a „nem szuterén társaikhoz” képest, ráadásul a fűtés is költséghatékony tud lenni.
Egy ingatlanhoz tartozó tulajdoni lap tartalmazza az adott ingatlan adatait (például a helyrajzi számot, a címet, a fekvést, a minősítést, az alapterületet stb.), a tulajdonosok adatait és tulajdoni hányadukat, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános; a Földhivatal online rendszeréből évente kétszer lekérhettek nem hivatalos tulajdoni lap-másolatot.
A zálogjog tulajdonképpen egy dologi hitelbiztosíték, a kölcsön visszafizetésének biztosítéka: célja egy követelésnek a biztosítása egy zálogjoggal megterhelt vagyontárgy (például ingatlan) értéke által. Ezt a jogot az ingatlan nyilvántartásába is be kell jegyezni az illetékes földhivatalnál.
Egy telekhez tartozó építési szabályzat megszabja, hogy adott teleknél hány százalékos részt kell növényzetnek borítania – ráadásul olyan növényzetnek, amely kapcsolódik az eredeti talajhoz, így például a virágládák nem számítanak bele e területbe.
A magyar jogszabályok szerint a vagyonszerzések után illetéket kell fizetni – nincs ez másképp ingatlanvásárlás esetén sem, amivel hozzájárul a vevő (többek között) az ügylettel kapcsolatos feladatok finanszírozásához. Ingatlanvásárlás esetében ez az illeték alapesetben a vételár 4%-a.
Az adásvételi szerződésbe bele lehet foglalni a visszavásárlási jogot is, melyet maximum 5 évre lehet kikötni. Ilyenkor a visszavásárlási árnak meg kell felelnie az eredeti vételárnak – azonban, ha értéknövelő beruházás zajlott az ingatlanban vagy épp ellenkezőleg, értékcsökkenés történt az időközi romlásból fakadóan, ez az ár változhat visszavásárlás során.
Kisokosunk végére értünk. Ha úgy gondolod, a fogalmakat átolvasva maradt még benned hiányérzet, vagy van olyan definíció, amelyről többet megtudnál szakértői szemmel, mégis érthetően megfogalmazva, szólj nekünk bátran!
