Skip to content

Ingatlanpiaci kisokos: III. rész

Okosodjunk együtt – hasznos alapfogalmak az ingatlanpiac világából

Jelentjük, az ingatlanpiaccal kapcsolatos fogalomdömping végére értünk: ha átfutod ezzel a mostani cikkünkkel együtt az előző kettőt is (ezt és ezt), akkor igazi „feketeöves” leszel az ingatlanos definíciók terén.  A jó hír, hogy ABC-sorrendben van az összes, így nem kell sokat böngészned, ha egy konkrét tételre vagy kíváncsi.

Ingatlanpiaci alapfogalmak: „K” betűs definíciók

  • Kaució
    ezt néhányan tévesen „kaukcióként” ismerik, de valójában a „kaució” a helyes. Nem pazarolunk rá túl sok helyet a cikkünkben, valószínűleg a legtöbben tisztában vagytok jelentésével: anyagi biztosítékot értünk alatta.
  • Kizárólagos használati jog

Ez társasházak esetén lehet esetleg érdekes, ugyanis magában foglalja, hogy az egyes helyiségek (például parkolók, tárolók) használatára mely lakó jogosult.

  • Kezesség
    Aki kezességet vállal, az azt vállalja, hogy ha a kötelezett nem teljesíti a fizetést időben, akkor ő maga fog gondoskodni az anyagiakról helyette. Ennek akkor kell bekövetkeznie, ha a jogosult felszólítja őt a teljesítésre. Fontos lehet még, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat később sem terhesebbé, mint amilyen az a szerződés megkötésekor volt. Arra mindenképp figyeljetek, hogy a kezes nem egyenlő az adóstárssal: utóbbi javíthat az adós hitelminősítésén és a bank azonnal követelheti tőle az adósságot, míg a kezesen nem minden esetben.
  • Komfortfokozatok

Többször hallani ingatlanok kapcsán az „összkomfortos” kifejezést – viszont a tisztánlátás végett nem árt, ha tudjátok, mit is takarnak tulajdonképpen az egyes komfortfokozatok.

  • Összkomfortos: Egy ingatlan akkor számít összkomfortosnak, ha rendelkezik ivóvíz- és melegvízellátással, központi fűtéssel és teljes közművességgel, fürdőszobával, WC-vel, konyhával, valamint legalább 1 olyan lakószobával, mely meghaladja a 12 négyzetmétert.
  • Komfortos: Egy komfortos ingatlan annyiban különbözik összkomfortos „társától”, hogy ebben az esetben a fűtés lehet egyedi megoldás is, nem kell központinak lennie.
  • Félkomfortos: Egy ilyen ingatlan alapterülete nagyobb, mint 12 négyzetméter, rendelkezik lakószobával, fürdőszobával vagy WC-vel, egyedi fűtéses, valamint minimum a villany és a melegvíz közművesített.
  • Komfort nélküli: Egy komfort nélküli lakás alapterülete szintén meghaladja a 12 négyzetmétert, lakószobával, WC-vel és főzőhelyiséggel rendelkezik, egyedi fűtéses és biztosított a vízvétel lehetősége.
  • Közös tulajdon

Ez a fogalom elég beszédes: azt az állapotot jelöli, amikor egy ingatlan tulajdonjoga több személyt illet meg, meghatározott hányadok szerint. Ezek a tulajdoni hányadok természetesen lehetnek eltérőek is – a tulajdonostársakat az ingatlan hasznai és kötelezettségei is a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg.

  • Loftlakás

A loft ingatlanrend története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza, ekkor indult Angliából. Ezek a lakások olyan minimalista lakások, melyek korábban gyárak, raktárak vagy üzemek voltak – ebből adódóan általában óriási egybefüggő terek találhatók ezekben az indusztriális stílusú otthonokban, hatalmas ablakokkal.

  • Loggia

Biztos sokan találkoztatok már több loggia látványával is: ezek azok az erkély jellegű elemek, amelyek nem ugranak ki a fal síkjából, az épület homlokzatához képest befelé helyezkednek el. Általában oldalt zártak, fedettek.

  • Manzárdlakás

A manzárd tulajdonképpen egy tetőtípus, amely jóval nagyobb teret hoz létre a padláson, mint a hagyományos tetők, így könnyebben lehet ezt a teret (akár a teljes alapterületét) otthonná alakítani. Mielőtt azonban manzárdtető építésére adnád a fejed, mindenképp érdeklődj a helyi építési szabályzatról, ugyanis egyes településeken nem engedélyezik azt! További érdekesség, hogy a manzárdtető ötlete a Louvre építészének pattant ki a fejéből.

  • Művelés alól kivett terület

Az ilyen területek mentesülnek a termőföld védelméről szóló törvény alól, ami azt jelenti, hogy nem kell rajtuk az adott művelési ágnak megfelelő termelést végezni (és nem kell feltétlenül megakadályozni a gyomnövények terjedését sem). Ezekre a területekre más beépíthetőségi szabályok vonatkoznak, így értékük – elhelyezkedésük függvényében – akár a többszörösére is nőhet.

  • Nöl

Ez egyfajta területmértékegység: négy szögöl. 1 nöl 3,6 négyzetméternek felel meg.

  • Nyeles telek

Egy nyeles telket úgy kell elképzelni, hogy a telek érdemi része az utcáról egy vékony „nyúlványon” keresztül közelíthető meg, ez a „nyél” szolgálja a bejáratot. Egyes településeken nem engedélyezik ilyen telkek létrehozását – ezekben az esetekben a nyelet ún. szolgalmi útként kell leválasztani.

  • OTÉK

Az OTÉK nem más, mint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények kifejezés mozaikszava. Fejezeteiben a településrendezés szabályai, követelményei, rendelkezései találhatók a települések léptékétől kezdve egészen az épületszerkezetekig bezárólag.

    •  

    homekey-ingatlanpiaci-kisokos-alapfogalmak-2

  • Övezeti besorolás

Ez a besorolás azt mutatja meg, egy adott földterület milyen mértékben építhető be (ideértve többek között az építménymagasságot és a zöldterületi mutatót is). A besorolás szerint léteznek…

  • lakóterületek (például nagyvárosias, városias, kisvárosias, hegyvidéki kertvárosias területek stb.)
  • vegyes területek (például intézmény-, jelentős zöldfelületű intézmény- és városközponti terület)
  • gazdasági területek (például ipar-, munkahelyi, jelentős zöldfelületű vegyes munkahelyi terület)
  • fejlesztési, ill. tartalékterületek (például infrastrukturális feltételhez kötött fejlesztési terület, városüzemeltetési tartalékterület stb.)
  • egyéb területek (például üdülő-, erdő-, mezőgazdasági, zöldterület)
  • Passzívház

Nevét onnan kapta, hogy egy ilyen házban egyáltalán nincs szükség se aktív fűtésre, se aktív hűtésre. Így gyakorlatilag 80, vagy akár 100% energiát is megtakaríthatnak a lakók itt a hagyományos épületekhez képest. A megtakarítás, példának okáért (a napelemek használatán és a nagy hatékonyságú hőszigetelésen túl), olyan módon történik, hogy a ház a fűtést passzív forrásokból nyeri: a lakók mindennapi tevékenységéből (sütés-főzés, zuhanyzás) vagy a hőszivattyúkból érkező, természetesen előmelegített friss levegőből.

  • Penthouse

A penthouse lakások mindig a legfelső emeleten találhatók, és definíció szerint minimum 4 emeletnek kell alattuk lennie. Alapterületük minimum 100 négyzetméter, melyhez egy minimum feleekkora erkély társul, amely legalább 3 égtáj felé nyitott, panorámás. Ha a szigorú értelemben vesszük, hazánkban meglehetősen kevés valódi penthouse lakás van – olyan viszont, ami ilyesmi lakásra hajaz, már annál több.

  • Stúdiólakás

Figyelem, ez a lakástípus nem keverendő össze a garzonnal (melyről előző cikkünkben írtunk is)! A stúdiólakások általában nagyobb alapterülettel rendelkeznek és egylégterűek – olyannyira, hogy esetenként még a fürdő sincs különválasztva az összes többi helyiségtől.

  • Szintterületi mutató

Ez a mutató adja meg, hogy adott telek esetében a maximális számú szintek összes bruttó területe hogyan aránylik a telek komplett területéhez.

  • SZMSZ

Ahogy a vállalatok életében, a társasházak világában is fontos szerepet játszik az SZMSZ, vagyis a Szervezeti Működési Szabályzat, mely a társasházak működését hivatott koordinálni.

  • Szoba

Mielőtt esetleg azt gondolnátok, ez a definíció önmagától értetődő, le kell szögeznünk, hogy van néhány szabály, amelynek bizony meg kell felelnie egy helyiségnek ahhoz, hogy szobának lehessen azt nevezni.

Egyrészt minimum 8 négyzetméter alapterületűnek kell lennie minimum 190 cm-es belmagassággal; melegpadlóval kell rendelkeznie, fűthetőnek kell lennie, ablakának közterületre/udvarra/kertre/folyosóra kell nyílnia, külső határoló falának minimum 25 cm-es vastagságúnak kell lennie, illetve legalább 1 db 2 méteres egybefüggő falfelülettel is kell rendelkeznie. Nos, ilyen egy valódi szoba a „tankönyv szerint”!

  • Szuterénlakás

Ez a lakás az alagsor- vagy pincelakás, mely padlójának egésze a talaj szintje alatt van. Sokszor akár 30-50%-kal olcsóbban is meg tudjátok őket vásárolni a „nem szuterén társaikhoz” képest, ráadásul a fűtés is költséghatékony tud lenni.  

  • Tulajdoni lap

Egy ingatlanhoz tartozó tulajdoni lap tartalmazza az adott ingatlan adatait (például a helyrajzi számot, a címet, a fekvést, a minősítést, az alapterületet stb.), a tulajdonosok adatait és tulajdoni hányadukat, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános; a Földhivatal online rendszeréből évente kétszer lekérhettek nem hivatalos tulajdoni lap-másolatot.

  • Zálogjog

A zálogjog tulajdonképpen egy dologi hitelbiztosíték, a kölcsön visszafizetésének biztosítéka: célja egy követelésnek a biztosítása egy zálogjoggal megterhelt vagyontárgy (például ingatlan) értéke által. Ezt a jogot az ingatlan nyilvántartásába is be kell jegyezni az illetékes földhivatalnál.

  • Zöldterület-mutató

Egy telekhez tartozó építési szabályzat megszabja, hogy adott teleknél hány százalékos részt kell növényzetnek borítania – ráadásul olyan növényzetnek, amely kapcsolódik az eredeti talajhoz, így például a virágládák nem számítanak bele e területbe.

  • Vagyonszerzési illeték

A magyar jogszabályok szerint a vagyonszerzések után illetéket kell fizetni – nincs ez másképp ingatlanvásárlás esetén sem, amivel hozzájárul a vevő (többek között) az ügylettel kapcsolatos feladatok finanszírozásához. Ingatlanvásárlás esetében ez az illeték alapesetben a vételár 4%-a.

  • Visszavásárlási jog

Az adásvételi szerződésbe bele lehet foglalni a visszavásárlási jogot is, melyet maximum 5 évre lehet kikötni. Ilyenkor a visszavásárlási árnak meg kell felelnie az eredeti vételárnak – azonban, ha értéknövelő beruházás zajlott az ingatlanban vagy épp ellenkezőleg, értékcsökkenés történt az időközi romlásból fakadóan, ez az ár változhat visszavásárlás során.

    •  

    homekey-ingatlanpiaci-kisokos-alapfogalmak-3

Kisokosunk végére értünk. Ha úgy gondolod, a fogalmakat átolvasva maradt még benned hiányérzet, vagy van olyan definíció, amelyről többet megtudnál szakértői szemmel, mégis érthetően megfogalmazva, szólj nekünk bátran!

További blogcikkeink

homekey_blog_haboru_inflacio_ingatlanpiac_1

Háború, infláció, ingatlanpiac

A normalizálódás küszöbén, a sokadik Covid hullám után és annak endémiává szelídülése közepette rendkívüli események történtek az elmúlt hetekben Európában és hazánkban, melyek hatását valószínűleg a hazai ingatlanpiacon is meg
Bővebben
homekey-blog-ingatlanadozas-1

Az ingatlan adás-vétellel kapcsolatban felmerülő költségek

Az ingatlan vásárlassal kapcsolatban felmerülő költségek Bizonyára mindenki tisztában van azzal, hogy ingatlan vásárlásakor a vételár megfizetését követően további költségeink, kiadásaink merülnek fel. A pontosság kedvéért ezeket szeretnénk bemutatni, milyen plusz
Bővebben
homekey-agglomeracio-3

Otthonkeresés Budapest környékén: a terjeszkedő agglomeráció a megoldás?

Otthonkeresés Budapest környékén: a terjeszkedő agglomeráció a megoldás? A főváros pezsgő élete és lehetőségei sok lakásvásárlás előtt álló fiatal számára vonzóak – ellentétben a budapesti ingatlanárakkal. Ha ismerős a helyzet,
Bővebben
homekey-ingatlanpiaci-kisokos-borito-3

Ingatlanpiaci kisokos: II. rész

Okosodjunk együtt – hasznos alapfogalmak az ingatlanpiac világából A múltkori cikkünkben annak a nemes küldetésünknek kezdtünk el eleget tenni, mely szerint kicsit „tisztítjuk” a sokszor ijesztőnek tűnő vagy épp túl
Bővebben
homekey-ingatlan-1

Home Key Ingatlan történet

Minden, amit a Home Key Ingatlanról (és úgy általában az ingatlanosokról) tudni érdemes Már nagyon itt toporog a karácsony a küszöbünkön – így arra gondoltunk, a „szigorúbb” szakmai blogcikk helyett
Bővebben
homekey-ingatlanpiaci-kisokos-1

Ingatlanpiaci kisokos: I. rész

Okosodjunk együtt – hasznos alapfogalmak az ingatlanpiac világából Gondoltunk egy nagyot: mivel annyi olyan fogalom van az ingatlanpiac világában, amely elsőre idegennek – sőt esetenként akár ijesztőnek is – tűnhet,
Bővebben