Ingatlanpiaci kisokos: II. rész

A múltkori cikkünkben annak a nemes küldetésünknek kezdtünk el eleget tenni, mely szerint kicsit „tisztítjuk” a sokszor ijesztőnek tűnő vagy épp túl sok szakzsargonnal ellátott ingatlanpiaci fogalmak jelentését. Most pedig tovább is megyünk: íme, a következő definíciós etap a három közül!

Ingatlanpiaci alapfogalmak: „F” betűs definíciók

• Fagyhatár

Az a mélység, ahol már biztosan nem fagy át a talaj a leghidegebb hőmérsékletben sem. Hazánkban ez nagyjából 50 cm körüli szokott lenni (a talajszinttől számítva).

• Félszoba
  Itt rögtön azzal kezdjük, hogy ez a kifejezés hivatalosan már nem is létezik – de olyan sokan használják a mai napig, hogy egyszerűen nem mehetünk el mellette szó nélkül. A „félszoba” kifejezés eredetileg olyan lakószobát jelentett, amelynek alapterülete nem éri el a 12 négyzetmétert; ma viszont már minden olyan helyiséget egyszerűen szobának nevezünk, amely 8 négyzetméter feletti méretű.
• Foglaló
  Ez az a pénzösszeg, amelyet a szerződés megkötésekor ad a vevő az eladónak a kötelezettségvállalása jeléül – de fontos, hogy a szerződésben ennek egyértelműen ki kell derülnie. A foglaló nem azonos az előleggel: ez utóbbi például mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel! Azt is hasznos tudnotok, hogy ha kifizettétek a foglalót, de az eladó úgy dönt, mégsem nektek adja el az ingatlant, akkor duplán kell visszaadnia a foglaló összegét.

Ingatlanpiaci alapfogalmak: „G” és „H” betűs definíciók

• Garzon
  Ezt a kifejezést általában a „legénylakással” kötik össze, nem is véletlenül: ez egy kis alapterületű, maximum 40 négyzetméteres lakás, mely vagy egy-, vagy félszobás. A nappali és a háló egy helyiséget jelentenek a garzonokban, viszont a fürdő, a WC és a konyha külön szoktak lenni. A stúdiólakás azonban már nem azonos a garzonnal: ezek a lakások ugyanis egylégterűek, itt nincs leválasztva egyetlen helyiség sem.
• Használatbavételi engedély

Ha van bármely olyan építményetek vagy akár épületrészetek, amelyre építési engedélyt kellett kérnetek, akkor tartsátok észben, hogy bizony az építmény elkészülte után használatbavételi engedélyt is kell kérni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy engedélyt ad az építésügyi hatóság arra, hogy alkalmassá vált az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Ez azért is lényeges, mert amíg nem kapjátok meg, építési hitelnél 5% hitelösszeget visszatart a bank.

• Hasznosítható terület

Ez a fogalom nem keverendő össze a hasznos alapterülettel, melyet az előző cikkünkben taglaltunk. A hasznosítható terület jelentése tulajdonképpen logikus: a bruttó területből levonjuk a külső falakat, a belső parkolót és az esetleges nagyobb jelentőségű függőleges áttöréseket, így kapjuk meg ezt a területet, melyet „érdemben” fel tudunk használni.

• Haszonélvezeti jog

Aki ezt a jogot birtokolja, az jogosult más személy tulajdonában álló ingatlant (vagy ingó dolgot) birtokában tartani és használni – sőt akár hasznait is szedni. Fontos kitétel viszont, hogy a jogviszony megszűnése után az adott dolgot vissza kell adnia, méghozzá az állagának sérelme nélkül. A haszonélvezeti jog határozott időre szól, és be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba. Nem akadályozza meg viszont az ingatlan eladását: ilyenkor az haszonélvezeti joggal együtt kerül eladásra.

• Helyrajzi szám

Ez a minimum 3 jegyű számsor lényeges részét képezi az ingatlan adásvételi szerződéseknek, hisz az ingatlanok nyilvántartási számát jelenti az illetékes Földhivataloknál. Ez a szám visszaköszön az összes kapcsolódó hivatalos iraton is. Ha legközelebb helyrajzi számmal találkoztok, jó, ha tudjátok, hogy amelyiknél a perjel után számot láttok, ott meg van osztva a telek; amelyiknél pedig betűk követik a perjelet, ott több épület található.

• HÉSZ

Ez a szimpatikus mozaikszó nem fed mást, mint a Helyi Építési Szabályzatot: az ingatlanoknál az adott település önkormányzati rendeletének, a helyi sajátosságoknak megfelelően kell az építkezést végezni.

• Hőhíd

A hőhíd tulajdonképpen egy hibát jelent: ez az épületnek az a része, amelyen gyorsabban átjut a hőenergia, mint a többi helyen. Ennek oka lehet például a sérült hőszigetelés vagy akár egyes kivitelezési hibák, hiszen a hő a szerkezeti elemek gyenge pontjainál könnyen „meg tud szökni”.